D vitamin – A napfény mosolya

A civilizált világ egyik legnagyobb egészségügyi problémája a D vitamin hiánya az emberi szervezetben. Ezt igazolja az is, hogy egy nyilvánosságra hozott kutatási eredmény szerint a magyar lakosság 95%-a D-vitamin hiányban szenved. A tény, hogy 10-ből 9 magyarnál áll fenn ez a probléma a tél végi időszakra, még a Semmelweis Egyetem kutatóit is meglepte, akik előzetesen 60% körüli arányt becsültek meg.

2012 óta 14 olyan magyar orvos társaság összefogásában próbálják a közvélemény figyelmét felhívni a D-vitamin fontosságára, akik leginkább érintettek és leginkább küzdenek a D-vitamin hiány következményeivel. Összefogásukból egy konszenzus született, mely foglalkozik a D-vitamin hiány jelentőségével, a megelőzés, a kezelés lehetőségeivel.

A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma. A bőr D-vitamin-képző kapacitása nagy, de csupán napozás hatására nem alakul ki túlkínálat a szervezetben, mivel bizonyos fénymennyiség felett már inaktív anyagok képződnek, azaz már nem fokozódik tovább a D-vitamin képzés. A márciustól októberig tartó időszakban már napi 15 perces direkt napsugárzás elegendő lehet a napi D-vitamin szükséglet fedezésére, azonban a késő ősztől kora tavaszig tartó időszakban nálunk a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéséhez. A D vitamin szükségletet tovább növelheti a túlsúly, de kockázatot jelenthet epe vagy máj betegség is.

A D-vitamin hiány számos területen okozhat komoly egészségügyi problémát. Így az egyik legjellemzőbb, a bőrbetegségek köre, ahol mind a túlzott napozás, mind a túl kevés D vitamin súlyos betegségeket idézhet elő. A tanulmány szerint a megfelelő mennyiségű D-vitamin-előállításához szükséges, az UV-B sugárzás erősségétől függően, napi 10–30 perces, a testfelszín 15%-át (arc, karok, vállak) érintő napsugárzás nem növeli a bőrrákok kockázatát. Az ennél hosszabb idejű, védelem nélküli, főleg a bőr leégéséhez vezető napozás azonban nem ajánlható.

A bőrbetegségeken kívül csontszerkezeti problémákat is előidézhet a súlyos D-vitamin hiány, de fokozza az érelmeszesedés kockázatát is, illetve szerepet játszik a szívelégtelenség kialakulásában. Vesebetegségek esetén fokozott a D-vitamin hiány kockázata, de bizonyos daganatos megbetegedések esetén is rizikótényezőként állapították meg. Nők esetében a D-vitamin szerepe várandósság ideje alatt, illetve a menopauza időszakában kiemelten fontos.

Különösen figyelnünk kell a gyermekekre, már magzati korban is, amikor még az anya D-vitamin szintjével azonos az ellátottság. Az anyatej rendkívül kevés mennyiségben tartalmaz D-vitamint, ezért csecsemőkorban elengedhetetlen a pótlás, de kisgyermekkorban is fontos figyelni arra, hogy a késő őszi, téli időszakban megtörténjen a D-vitamin pótlása.

Adódik a kérdés, hogy a téli időszakban hogyan lehet helyettesíteni a napfény jótékony hatásait, illetve hogyan lehet elkerülni a D-vitamin hiányt a szervezetben. A szoláriumokban döntően UV-A sugárzás található, így az nem alkalmazható D-vitamin képzésre. A probléma étrendi kérdésként sem kezelhető, mivel a táplálék D-vitamin tartalma csekély. Ezért szájon át bevehető, pontosan meghatározható mennyiségű D3 vitamint tartalmazó készítményekkel kell megoldani a D-vitamin szint helyreállítását.

A D-vitamin hiány megállapítása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, de egészséges személyek szempontjából is fontos a megelőzés. Komoly következményei lehetnek annak, ha elhanyagoljuk testünk ez irányú szükségletét, viszont biztosíthatjuk szervezetünk egyensúlyát a megfelelő D-vitamin készítmény kiválasztásával és előírtak szerinti, rendszeres szedésével.

D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt D3-vitamin-dózisok Magyarországon az ajánlás szerint

Korcsoport Egy napra javasolt dózis Biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határa
Csecsemők 400–1000 NE (10-25 µg) 1000 NE (25 µg)
Gyermekek (1–6 ev) 600–1000 NE (15-25 µg) 2000 NE (50 µg)
Gyermekek (6 ev felett) 600–1000 NE (15-25 µg) 2000 NE (50 µg)
Serdülők 800–1000 NE (20-25 µg) 4000 NE (100 µg)
Felnőttek 1500–2000 NE (37,5-50 µg) 4000 NE (100 µg)

(NE: Nemzetközi Egység, angolul: IU, azaz International Unit, D-vitamin esetében: 1 µg = 40 NE és 0.025 µg = 1 NE)

Forrás:

Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében; Orvosi Hetilap, 2012, 153. évfolyam, Szupplementum Tízből kilenc magyar D-vitamin-hiányos; Index 2013.09.22.